Lilith

A zsid� hagyom�ny szerint �d�m eredeti feles�ge, n�i fele, nem �va, hanem a fekete haj�, b�d�t�an gy�ny�r� Lilith volt.
�d�m 133 �vig �lt vele h�zass�gban, miel�tt Lilith elhagyta.

�d�m jelen�ti meg a szem�lyis�g f�rfias oldal�t, a gondolkod�st.
Lilith a Hold s�t�t oldala, amely elfordul a F�ldt�l.
Lilith jelk�pezi a l�lek legm�ly�nek �si s�t�ts�g�t, a f�nyt�l retteg� d�monok rejtekhely�t. (�gy is ismerhetj�k, mint a v�mp�rok �rn�je)
Az assz�rok Lilinek nevezt�k a kiel�g�thetetlen szexu�lis �tv�gy� n�i d�mont, � volt a sucubusok anyja �s istenn�je, akik elcs�b�tott�k az alv� f�rfiakat, �s mindennap sz�z �rd�g�t hoztak a vil�gra.

A hagyom�ny szerint az Isten Lilithet eredetileg ugan�gy s�rb�l form�lta, mint �d�mot, ez�rt
Lilith �d�mmal egyenrang�nak �rezte mag�t �s f�rfi m�dra gondolkodott.

A hagyom�ny ezt a k�vetkez�k�ppen fejezi ki: „Szeretkez�s k�zben mindig Lilith akart fel�l lenni”,
azaz akt�v, vezet� szerepet akart j�tszani.

�d�m egy id� m�lva ellen�llt, �s � maga akart „fel�l lenni”,
Lilith elhagyta, miut�n kimondta Isten kimondhatatlan titkos nev�t.

Isten a fekete haj� sz�ps�g sz�m�z�s�t k�vet�en megteremtette �d�m oldalbord�j�b�l �v�t, az �d�mhoz hasonl� f�ldi n�t.

Lilith az id�k m�lt�val igazi alvil�gi d�monn� lett, egyre m�lys�gesebb gy�l�letet t�pl�lt az ember �s az Isten ir�nt.
�gy v�lt Lilith, az �let tagad�j�v�, a leggonoszabb d�monn�!

Egyes trad�ci�k szerint Lilith volt az a d�mon, aki a b�nre cs�b�totta �v�t, az alma meg�zlel�se r�v�n.
Ugyan csak az � nev�hez f�zhet� K�in testv�rgyilkos hajlama.
�d�m �v�t�l val� elszakad�sa a f�rfit sebezhet�v� tette az �jszakai lid�rccel szemben:
Lilith az �jszaka leple alatt horrorisztikus-erotikus �lmokkal aj�nd�kozta meg �d�mot.
A d�moni l�ny fokozatosan kisz�vta az �leter�t a tehetetlen, alv� emberb�l.
Sok l�gi� d�mon sz�letett Lilith er�teljes �jszakai t�mad�sainak eredm�nyek�ppen.
A s�t�t anya elszabad�totta gonosz gyermekeit, a lilineket: �gy sz�letett meg a succubus legend�ja.

Az �gben kilenc angyali kar van,

Akik az emberek isteni term�szet�ben lakoznak.
Ugyan�gy az �rd�gi l�nyeknek is kilenc fajt�ja van, amelyek az emberek �llati term�szet�ben lakoznak.
Ezek mind Lilith gyermekei, aki kir�lyn�k�nt uralkodik felett�k.
Azazel
A S�t�n egyik neve a Bibli�ban �s az Oda�t (Supernatural) c�m� telev�zi�ssorozat kital�lt szerepl�je, akit Fredric Lehne alak�t. Azazel a sorozat egyik mell�kszerepl�je. B�r a filmben a S�t�n egyik katon�ja. Ebben az �r�sban, mint a S�t�n-t mutatjuk be, �s elfogadjuk, hogy a filmesek t�vednek.
A sorozatban:
Azazel a Pokol egyik f�d�mona, aki Samet �s sok m�s 6 h�napos csecsem�t itatott meg v�r�vel, ezzel ruh�zott fel k�l�nleges k�pess�ggel 1983. november 2.-�n, hogy azt�n 23 �vvel k�s�bb mindannyian megm�rk�zzenek egym�ssal, a gy�ztes pedig a Pokol sereg�nek �l�re �lljon. � gyilkolta meg a Winchester fiv�rek anyj�t, John Winchester feles�g�t; Mary-t, illetve kor�bban a n� sz�leit is.
Azazelnek van k�t d�moni gyermeke is: Meg Masters �s Tom, illetve k�l�nleges er� birtok�ban van; k�pes egy k�zmozdulattal mozdulatlann� tenni t�mad�j�t, illetve l�ngot lobbantani.
A mitol�gi�ban:
Az Az�zel csak M�zes III. k�nyv�ben fordul el� (8,10,26). Egy�rtelm�en az �r ellenl�bas�t jel�li, �nok k�nyv�ben (i. e. II-I sz.) a l�zad� angyalok vez�r�t nevezi �gy. Ezt k�vet�en ker�lt �t a vall�sos k�ztudatba, mint a s�t�n egyik neve.
A s�t�n (h�ber�l: שָׂטָן sz�t�n, eredeti jelent�se v�dl�; g�r�g�l σαταν szatan, latinul: Satanas; arabul: شيطان sajt�n) a zsid�, kereszt�ny �s az iszl�m vall�sban szerepl� alak. Tal�lkozunk vele a Bibli�ban, a Kor�nban �s egyes apokrif iratokban. Az �sz�vets�gben t�bb eml�t�s is t�rt�nik r�la. Az �jsz�vets�gben J�zus �s az apostolok igen gyakran eml�tik, azonban itt is csup�n k�t apr� felvil�gos�t�st kapunk a kil�t�r�l. Eszerint l�zad�, bukott angyal, aki Isten �s az emberis�g ellens�ge. A kereszt�nys�g modern ir�nyzatai szerint nem val�s�gos szem�ly, hanem a sz�v�nkben lak� gonoszs�g szimb�luma.
A Biblia szerint a s�t�n azonos az „�rd�ggel” (vagyis az �rd�g�k fejedelm�vel). A k�z�pkor �ta gyakran azonos�tj�k Azazellel, Belzebubbal, Beli�llal, Samaellel, Mefiszt�val, Luciferrel �s a Bibli�ban vagy a pog�ny mitol�gi�kban szerepl� m�s d�monokkal �s istenekkel is. A Bibli�b�l vett kifejez�sekkel gyakran nevezik K�s�rt�nek, a Gonosznak, e vil�g isten�nek, hazugs�gok atyj�nak, a s�t�ts�g fejedelm�nek is.
A nev�t egyes kereszt�ny egyh�zak sz�haszn�lat�ban n�vel� n�lk�l haszn�lj�k, p�ld�ul: s�t�n Isten ellens�ge.
A s�t�n a Bibli�ban
A s�t�n kil�t�r�l a Biblia mind�ssze n�h�ny helye ad r�vid t�j�koztat�st.
A s�t�n mint v�dl�
A bibliai J�b k�nyv�ben � az egyik f�szerepl�. Az eredeti h�ber sz�vegben a neve itt nem szem�lyn�vk�nt, hanem k�zn�vk�nt szerepel, mint „a v�dl�” (ha-szatan). A t�bbi angyallal egy�tt � is a mennyei kar tagja, Isten szolg�ja, �s egyben tan�csad�ja �s k�me az emberek k�z�tt, aki „szerte bolyong a f�ld�n”. Istent�l azt a feladatot kapja, hogy megk�s�rtse, �s ezzel pr�b�ra tegye J�bot. Amikor J�b �tmegy egy pr�b�n, akkor � egy �jabbal pr�b�lkozik. J�b k�nyv�ben a s�t�nnak nincs f�ggetlen hatalma, az Istent�l kell enged�lyt k�rnie a pr�b�k v�grehajt�s�ra. A J�b k�nyve 1:16 �s 2:9 verseiben azt l�tjuk, hogy az emberek a bajokat �s csap�sokat gyakran Isten igazs�gtalans�g�nak tulajdon�tj�k, amit a s�t�n arra haszn�l, hogy Isten ellen ford�tsa �ket. Teh�t az ember el�tt Istent v�dolja, Isten el�tt pedig ugyanakkor az ember v�dl�jak�nt l�p fel.
A s�t�n ugyanebben a v�dl� szerepben a Biblia m�g egy hely�n megjelenik. Zakari�s k�nyv�ben (Zak 3:1-2) a mennyei �t�l�sz�k el�tt a megvizsg�land� J�zsu� f�pap jobb oldal�n �ll, hogy v�dbesz�det mondjon ellene, de az �r angyala megparancsolja neki, hogy hallgasson.
A s�t�n nevei a Bibli�ban
1. Az �sz�vets�gi h�ber s�t�n n�v az �jsz�vets�gben, valamint a Septuagint�ban is szerepel g�r�g bet�kre �t�rt form�ban. Az �jsz�vets�gben 36-szor tal�lhat� meg ebben a form�ban, a Septuagint�ban csak egy-k�t esetben. Hat�rozott n�vel� n�lk�l �ltal�nos �rtelemben jel�l ellens�get: I. Kir 11:14,23,25-ben Salamon politikai ellenfeleit jelenti, a IV. M�z 22:22-ben az �r angyal�t, aki ellenkezett B�l�mmal, a Zsolt 109:6-ban emberi v�dol�t. Hat�rozott n�vel�vel, „az Ellens�g" form�ban szem�lyn�vv� v�lik �s a gonoszs�g fejedelm�t jel�li. A Septuaginta azonban a legt�bb esetben diabolosznak ford�tja, melynek jelent�se v�dol�, r�galmaz�. Az �jsz�vets�g 33 esetben jel�li ezzel a sz�val, ilyenkor hat�rozott n�vel�vel- a V�dol�.
2. Az �rd�g - a magyar Bibli�nk els�sorban �gy ford�tja a diabolosz sz�t, ezen k�v�l a g�r�g daimonion vagy daimon sz�t is. Az ut�bbit t�bbes sz�mban is, ekkor gonosz seregeket jel�l. A daimonion vagy daimon eredetileg istens�get, term�szetfeletti l�nyt jelent. Az �jsz�vets�g csak negat�v �rtelemben, gonosz lelkeket jel�lve alkalmazza. Sz�krat�sz viszont pozit�v �rtelemben a lelkiismeret jel�l�s�re haszn�lta. Az �sz�vets�gben a h�ber s�d, s�dim sz� szolg�l a gonosz l�lek, lelkek jel�l�s�re. V. M�z 32:17, Zsolt 106:37
3. A Beli�l n�v h�ber eredet�, jelent�se: �rt�ktelen, haszontalan, gonosz. Nem szem�lyn�v, �m id�vel alkalmass� v�lt a s�t�n szem�ly�nek jel�l�s�re. Rendszerint „fiai, gyermekei” hozz�t�tellel (I. S�m. 2:12). A Septuaginta gyakran diabolosznak ford�tja a h�ber beli�lt, ami jelzi, hogy az �kori ford�t�k is s�t�n egyik nev�nek tekintett�k. A N�hum 1:15-ben K�rolyi semmirekell�nek ford�tja a h�ber beli�lt. A sz�veg�sszef�gg�sb�l viszont kider�l, hogy s�t�nr�l van sz�, teh�t a Beli�l meghagy�sa helyesebb lenne. Az �jsz�vets�gben a II.Kor 6:15-ben tal�lhat� a kifejez�s.
4. A Belzebub n�v csak az �jsz�vets�gben fordul el� Beelzelbul form�ban (Mt 12:24-27), a sz� h�ber eredet�, a pog�ny istens�g Ba�l-Zebub ut�n, amely Ekron filiszteus v�rosban volt haszn�latos (II. Kir. 1:2,16). A pog�ny isten neve id�vel a s�t�n egyik nev�v� v�lt a zsid�s�gban, s innen ker�lt az evang�liumokba is.
5. Az Az�zel csak M�zes III. k�nyv�ben fordul el� (8,10,26). Egy�rtelm�en az �r ellenl�bas�t jel�li, �nok k�nyv�ben (i. e. II-I sz.) a l�zad� angyalok vez�r�t nevezi �gy. Ezt k�vet�en ker�lt �t a vall�sos k�ztudatba, mint a s�t�n egyik neve.
Az ember ellenfele
Ezen k�v�l az �sz�vets�g csak k�t helyen eml�ti a s�t�n nev�t.
A Kr�nik�k k�nyv�ben (1Kr�n 21,1) a s�t�n mint Izr�el n�p�nek ellens�ge, r�veszi D�vid kir�lyt, hogy megsz�ml�lja a n�p�t. D�vid ezzel kiv�vja Isten haragj�t, aki d�gv�sszel s�jtja Izr�elt. A kr�nik�s (az i. e. 3. sz�zadban) a s�t�nt �n�ll�an cselekv� l�nynek �br�zolja. Ezzel szemben S�muel k�nyv�ben (2S�m 24,1), ahonnan a t�rt�netet vette, maga Isten manipul�lja D�vidot. A s�t�nr�l alkotott elk�pzel�sek megv�ltoz�sa val�sz�n�leg a zoroasztrianizmus, a j�s�g �s a gonoszs�g k�t istene k�zdelm�t tan�t� perzsa vall�s hat�sa.
A katolikus �s ortodox k�nonban szerepl� B�lcsess�gek k�nyv�ben szerepel a k�vetkez� fontos meg�llap�t�s:
„A s�t�n irigys�ge r�v�n azonban a vil�gba j�tt a hal�l, �s akik vele tartanak, azok megtapasztalj�k.” (B�lcs. 2:24)
Az �jsz�vets�gben
Az evang�liumokban J�zus, a levelekben pedig az apostolok t�bbsz�r is eml�tik a s�t�n nev�t. J�zus negyven napig a puszt�ban b�jt�l, hogy megk�zdj�n az �rd�g k�s�rt�s�vel, akit s�t�nnak nevez (M�t� evang�liuma 4:10). Egy alkalommal ugyanakkor a tan�tv�ny�t, P�tert is s�t�nnak nevezi! (M�rk evang�liuma 8:33) M�skor Belzebubr�l, az �rd�g�k fejedelm�r�l (M�t� 12:27), illetve az �rd�gr�l �s az � angyalair�l (M�t� 25:41) besz�l.
A s�t�n szem�ly�nek kil�t�r�l az �jsz�vets�g k�t helyen ad n�mi inform�ci�t. P�l apostol a 2. korintusi lev�lben azt mondja, hogy „a s�t�n a vil�goss�g angyal�nak tetteti mag�t” (II.Kor. 11:14). A Jelen�sek k�nyv�ben pedig J�nos apostol az �denkertben �d�mot �s �v�t b�nre cs�b�t� k�gy�val azonos�tja a s�t�nt:
„Levetett�k a nagy s�rk�nyt, ama r�gi k�gy�t, aki maga az �rd�g, a s�t�n, aki t�v�tra vezeti az eg�sz vil�got. A f�ldre vetett�k, s vele egy�tt letasz�tott�k angyalait is.” (Jelen�sek k�nyve 12:9)
A bukott angyalokr�l eml�t�s tal�lhat� k�t apostoli lev�lben is (P�ter m�sodik levele 2:4 �s J�d�s levele 1:6). A bukott angyalok t�rt�nete babil�niai eredet� lehet.
A fenti r�vid megjegyz�sekb�l k�vetkeztetve teh�t azt mondhatjuk, hogy a Bibli�ban k�tf�le s�t�nr�l van sz�. Az egyik az Istent szolg�l� „v�dl� angyal” a J�b k�nyv�ben. A m�sik eredetileg Isten valamif�le fejedelemt�rsa volt (saj�t angyalai voltak!), de kisebb volt Istenn�l, ez�rt irigys�g t�madt benne. �gy el kellett hagynia a mennyet �s a f�ld�n (a "vil�gban") tev�kenykedik, a hal�lt terjeszti, �s az embereket is e tev�kenys�ge k�vet�s�re b�rja, vonz�, "angyali" k�lsej�vel megt�vesztve �ket.
A Bibli�ban ezenk�v�l m�g mintegy tucatnyi helyen esik eml�t�s a gonosz er�k fejedelm�r�l a k�vetkez� elnevez�sekkel: Azazel, Belzebub, Beli�l, �rd�g, a vil�g fejedelme, e vil�g istene, az Isten hegy�r�l levetett kerub (Ezekiel k�nyve 28:12-19). Azt is megtudjuk r�la, hogy Isten meg fogja semmis�teni. (Jelen�sek k�nyve 20:10)
A s�t�n a rabbinikus irodalmakban
A Misna �s a Talmud legkor�bbi bejegyz�sei azt mutatj�k, hogy a s�t�n csak igen kis szerepet j�tszott a zsid� teol�gi�ban. A zsid� vall�s k�s�bb �tvette a n�pszer� k�zel-keleti (perzsa eredet�) n�zeteket a s�t�nr�l �s nagyobb szerepet tulajdon�tott neki. Min�l k�s�bb �r�dott egy rabbinikus m�, ann�l t�bb eml�t�s esik benne a s�t�nr�l �s az �ltala megsz�lltakr�l.
P�ld�ul a k�gy� a klasszikus zsid� vall�s szerint a sz� szoros �rtelm�ben csak k�gy� volt, m�g a k�s�bbi zsid� teol�gi�ban a gonosz �ltal megsz�llt l�ny lett, hiszen a b�nbees�s t�rt�net�ben besz�lt, pedig a k�gy� erre nem k�pes �nmag�t�l. (A Midr�s m�r od�ig megy, hogy a k�gy�, miel�tt meg�tkozt�k, felegyenesedve j�rt �s tudott besz�lni.)
 
 
Gustave Dor�'s depiction of Satan from John Milton's Paradise Lost.
Az i. sz. 450 k�r�l �r�dott Palesztinai Talmud m�g igen tart�zkod� a s�t�nnal kapcsolatban. A Babil�niai Talmud szerint (Bava Bathra 16a) a yetzer hara (gonosz hajlam), a hal�l angyala �s a s�t�n azonosak. A Talmud a Samael nevet is megeml�ti, akir�l sokan �gy v�lik, hogy egy m�sik d�monnak a neve, de abban egyet�rtenek, hogy gonoszt jel�l.
A k�s�bbi rabbinikus irodalom j� n�h�ny m�v�ben �s sok rabbi szerint a s�t�n minden gonoszs�g megtestes�t�je, �s minden erej�t az ember elpuszt�t�s�ra ford�tja. E n�zet szerint �ri�si hatalma van az emberek minden munk�ja felett, de a tud�sa korl�tozott, �s a Jom Kippur (engesztel�nap) �nnep�n elveszti ahatalm�t. A h�ber nyelvben a bet�sorozatok egyben sz�mokat is jelentenek, a s�t�n a 364-et, amely egy viszonylag kis sz�m.
Egyes rabbik �gy gondolt�k, hogy s�t�n a jelenben is ugyanolyan akt�van tev�kenykedik, mint a m�ltban, amikor � volt Izs�k fel�ldoztat�sa, �zsau csal�sa, M�zes hal�la, D�vid Betshab�val val� par�zn�lkod�sa, Vasti kir�lyn� hal�la �s a zsid�ellenes h�bor�k el�mozd�t�ja.
A s�t�n a Kor�nban
Az iszl�m Ibl�sz (إبليس ) n�ven is ismeri. �gy gondolj�k, hogy a neme szerint a dzsinnek (جن) rendj�be tartozik, akik olyan spiritu�lis, szellemi l�nyek, amelyek t�zb�l vannak. A Kor�n szerint kor�bban az angyalok (f�nyb�l l�v� szellemi l�nyek) vezet�je volt, de nem volt hajland� az embert el�lj�r�jak�nt elismerni, azaz leborulni el�tte.
 
 
A s�t�n buk�sa
A s�t�n alakja a kereszt�ny vil�gban
A s�t�n alakja mindig kiemelked� szerepet t�lt�tt be a kereszt�ny teol�gi�ban. Egyes korai kereszt�ny egyh�zaty�k im�dkoztak a s�t�n „b�nb�nat��rt”.
A k�z�pkorban a s�t�n �br�zol�s�t gyakran haszn�lt�k arra, hogy riogass�k �s f�lelemben tarts�k az �r�studatlan embereket, fegyelmezz�k a gyerekeket. Kecskebak alak�nak, szarvakkal �s villa alak� farokkal is �br�zolt�k, amint egy h�rom�g� vasvill�t tart. Ezek a rajzok nem a Bibli�n alapultak, hanem ink�bb P�n �s Dion�szosz �kori g�r�g istenek hasonm�sai voltak, illetve a k�l�nf�le pog�ny �llatmaszkos szertart�sok hagyom�nyaib�l t�pl�lkoztak.
Sz�mos k�z�pkori irodalmi m�ben – �gy p�ld�ul Dante Isteni sz�nj�t�k�ban – a s�t�n neve Lucifer volt. Ennek alapja az �sz�vets�gben szerepl� t�rt�net a Hajnalcsillag (h�ber הילל Helel, latin Lucifer) buk�s�r�l (�zsai�s k�nyve 14:12), akit a s�t�nnal azonos�tottak.
John Milton Elveszett Paradicsom c�m� verses elbesz�l� k�ltem�ny�ben (17. sz�zad) �gy �rtelmezi a s�t�nt, mint aki m�r az ember l�tez�se el�tt szembesz�llt Istennel.
S�t�nizmus
A s�t�nt tisztel� csoportokat s�t�nist�nak nevezik, azonban a s�t�nista elnevez�st t�bbnyire nem r�juk haszn�lj�k, hanem az Anton Szandor LaVey �ltal alap�tott S�t�n Egyh�z�ra (Church of Satan), amelyben s�t�n nem szem�ly, hanem szimb�luma �s egyes�t�je mindazoknak a tulajdons�goknak, amelyeket a s�t�nista nagyra becs�l, mint amilyen p�ld�ul az �n�ll�s�g, a sikerorient�lts�g, az �nmagunkkal szembeni t�k�letes �szintes�g. A m�sik, gyakran s�t�nist�nak nevezett vall�snak, az Aleister Crowley �ltal alap�tott Thelem�nak szint�n nincs k�ze a zsid�-kereszt�ny mitol�gia s�t�nfigur�j�hoz. A k�z�pkorban s�t�nist�nak b�lyegezt�k a k�l�nf�le term�szetvall�sok k�vet�it is.
A kereszt�ny s�t�n tisztelete legink�bb divatjelens�gk�nt l�tezik. Az ilyen s�t�nista csoportok legink�bb black metal-rajong� fiatalokb�l �llnak, �s k�l�nf�le, a kereszt�ny mitol�gia s�t�nista-k�p�b�l mer�tkez� ritu�l�kat v�geznek – s�rokat �snak fel �jf�lkor, s�t�n-szimb�lumokat rajzolnak a falakra, �llatokat k�noznak, egym�s v�r�t issz�k. Magyarorsz�gon a '90-es �vekben a kutat�k n�h�ny sz�zra tett�k az ilyen csoportok sz�m�t.
A s�t�n alakja a m�v�szetekben
 
 
A s�t�n tipikus �br�zol�sa, melyen megfigyelhet� a kecskeszer� jelleg
Az �jkori irodalomban a s�t�n mint semleges vagy pozit�v figura is megjelent. Mad�ch Imre m�ve, Az ember trag�di�ja az isteni �s emberi vil�grend hideg, velej�ig racion�lis �s cinikus kritikus�nak �br�zolja a s�t�nt (Lucifer), akinek l�zad�sa azonban kezdett�l fogva szerepel az isteni tervben, �s a tervben val� �lland� k�telked�se is csak el�bbre viszi a vil�got a terv beteljes�l�se fel�.
Mihail Bulgakov reg�ny�ben, Mester �s Margarit�ban a Woland professzor n�ven bemutatkoz� s�t�n „a vil�g szemet�nek �re �s ura”. M�g Isten a f�ny �s j�s�g birodalm�nak ir�ny�t�ja, addig a s�t�n a maga k�l�n vil�g�n uralkodik (ink�bb ennek r�sze a f�ldi vil�g is), a s�t�ts�gen, m�gi�n �s b�n�n. A b�n azonban alapvet�en nem t�le sz�rmazik, s�t az � feladata �t�lni �s b�ntetni a n�la gyakran sokkal s�t�nibb, szabad akaratukb�l gonosz embereket, k�l�n�sen azok hal�la ut�n.
A s�t�n a filmekben
A s�t�nt egy multinacion�lis �gyv�di iroda ir�ny�t�ja testes�ti meg Az �rd�g �gyv�dje c�m� filmben (Al Pacino alak�t�sa).
A s�t�n megid�z�se t�bb horrorfilm t�m�ja. Roman Pola�ski p�ld�ul k�t ilyen t�m�j� filmet is k�sz�tett. A Rosemary gyermeke c�m� film f�h�sn�je (Mia Farrow) gyermek�t a s�t�nt�l sz�li �s az annak szolg�j�v� v�lik. Ugyancsak Polanski filmje A kilencedik kapu, amelynek f�h�se a s�t�n megid�z�s�re alkalmas k�nyvet kutat. A Constantine – A d�monvad�sz c�m� filmben a s�t�n emberi alakot �lt. Az �men illetve az �rd�g�z� sorozat k�zponti szerepl�je is a s�t�n (b�r el�bbi ink�bb az Antrikrisztus kiss� elt�r� szerep�t �ll�tja k�z�ppontba.A s�t�n fontos szerepl�je a Supernatural c�m� sorozatnak ahol Lucifer n�ven az akokalipszis elj�vetel�t akarja v�grahajtani.
Wendigo
Wendigo (a sz� �r�sm�dja bizonytalan, �gy is ismert, hogy Windigo, Weendigo, Windago, Windiga, Witiko, ween dagoh stb.), egy rosszindulat�, kannib�l szellem az algonkin indi�nok mitol�gi�j�b�l, ami k�pes megsz�llni az embereket.
A sz�nak k�r�lbel�l 45 vari�ci�ja l�tezik. M�g p�r k�z�l�k: Atchen, Chenoo, Kewok, Wheetigo, Windikouk, Wi'ntsigo, Wi'tigo, �s Wittikka.
A legels� Wendigo legend�k val�sz�n�leg a prehistorikus korban sz�lettek �s sz�jhagyom�ny �tj�n terjedtek. Az els� �r�sos eml�t�st Paul Le Jeune jezsuita misszion�rius tette a legendabeli teremtm�nyr�l, m�g Quebec-ben szolg�lt a korai 17. sz�zadban. 1636-ban Paul atya jelent�st k�ld�tt feljebbval�ihoz R�m�ba egy bennsz�l�tt n�vel kapcsolatban, aki spiritu�lis transzban figyelmeztette t�rsait, hogy valami megt�madja majd a szomsz�d falut. A lelkip�sztor le�r�sa szerint a val�ban bek�vetkez� t�mad�s egy v�rfarkas nyomaira eml�keztetett ("a sort of werewolf").
Az Algonkin mitol�gia
A Wendigo csak egy r�sze a v�ltozatos �szak amerikai �s kanadai Algonkin indi�n hitnek. N�luk a Wendigo gonosz term�szetfeletti jelens�g (manitou), akinek nagy szellemi ereje van. Els�sorban a hideghez, �szakhoz, �s a t�lhez kapcsolt�k �ket, valamint az �hez�shez �s az �hhal�lhoz. Basil Johnston, egy odzsibua tan�r, kutat� �s el�ad�, 11 olyan k�nyv szerz�je, ami mind az indi�nok legend�it �s m�toszait dolgozza fel, �gy mutatja be a Wendig�t.
 Ugyanakkor a Wendig�k a fal�nks�g �s kapzsis�g megtestes�l�sei is voltak. A szellem�ket az �l�s sem el�g�tette ki, r�gt�n �j �ldozat ut�n kutattak. N�h�ny hagyom�nyban, az emberek, akiket legy�z�tt a kapzsis�g Wendig�v� v�lhattak. A Wendigo m�tosz �gy a b�tor�t�s, az egy�ttm�k�d�s �s m�rs�klet eszk�z��l szolg�lt.
Az odzsibua �s m�s indi�n t�rzsek (Eastern Cree, Westmain Swampy Cree �s Innu/Naskapi/Montagnais)szerint a Wend�g�k mint hatalmas, sokszor az emberekn�l nagyobb teremtm�nyek �s ah�nyszor egy Wendigo megeszik egy embert m�g nagyobbra n�- a bekebelezett t�pl�l�ka ar�ny�ban, �gy sosem lakik j�l. A Wendig�kat ez�rt sz�ntelen �hs�g gy�t�rte, ha nem ehettek csontt� sov�nyodtak.
Kanadai forr�sok szerint, melyek m�r egy igen komplex k�pet jelen�tenek meg, a l�ny er�sebb, mint egy medve, magasabb hat m�tern�l is, �gy fest, mint egy j�rk�l� holttest, a szaga, ak�r a rothad� h�s. Gyorsabban fut b�rmely emberi l�nyn�l, hossz�, lebeg� haja m�g�tte sz�ll, n�ha t�zet lehelhet, m�g a sz�ve j�gb�l van. B�r tud besz�lni de legink�bb csak sziszeg, vagy �v�lt. A jeges szelekkel rep�l �s j�r a v�zen, an�lk�l, hogy els�llyedne. Ugyanitt eml�tik meg, hogy Wendig�v� az is tehet embert, ha meg�tkozza egy s�m�n.
Johnston a "The Manitous" c�m� k�nyv�ben kifejti, hogy a wendigo egyszerre m�tosz �s filoz�fia. Majd minden Wendigo �nmagunk �ltal teremtett, �ll�tja. A l�ny egy ember volt akit az �nz�s�ge felem�sztette az �nkontrollj�t �s sosem �rheti el a kiel�g�l�s �llapot�t. Ez�rt �hesek a Wendig�k mindig, b�rmennyit is esznek. Johnston elmondja, hogy az elm�lt 200 �vben egy �jfajta wendigo jelent meg �szak Amerik�ban. Multinacion�lis gy�rak falj�k fel profitra �r�kk� �hesen a t�jat, mint az indi�n legend�k gig�szi sz�rnyei.
Emberi Wendig�k
Minden kult�r�ban, ahol a Wendig� megtal�lhat�, osztoznak abban a hitben, hogy emberi l�ny �tv�ltozhat Wendig�v�, ha valaha is r�szt vett kannibalizmusban, vagy ha – gyakran �lm�ban- megsz�llta egy Wendigo szelleme. Miut�n �tv�ltozott, er�szakos lesz �s k�sztet�st �rez, hogy emberi h�st egyen. A szok�s szerint leggyakoribb oka, valaki Wendig�v� v�ltoz�s�nak, hogy �tesik egy szoci�lis kr�zisen, mely sor�n hi�nyosan t�pl�lkozik (�hezik), majd kannibalizmust k�vet el.
Az �szakibb Algonkin t�rsadalmakban, a kannibalizmus, m�g ha meg ha sz�ks�gb�l k�vetik is el tabu volt.
A wendigo-szertart�s
Az assziniboin, a Cree �s az odzsibua indi�nok ironikus szertart�sos t�ncot adtak el� valaha, a sov�nyabb id�szakokban, hogy meger�s�tse a Wendigo tabu komolys�g�t. A t�nc neve wiindigookaanzhimowin odzsibua nyelven. Ma, mint „Nap t�ncot” adj�k el�, maszkot viselve dobsz�ra. Az utols� ismert Wend�go Cerem�ni�t az USA-ban szervezt�k meg a Leech Lake Indi�n Rezerv�tumban.
Windigo-pszich�zis
L�teznek olyan ment�lis betegs�gek, amelyek egyes r�szeikben, ha nem is az �sszesben de kultur�lis behat�s r�v�n produk�lj�k jellemz� t�neteiket (culture bound syndrome).
A Windigo-pszih�zis, mely egy jellemz� p�lda erre, szint�n t�bb nevet vett �t a hom�lyos �r�sm�d� sz�rnyt�l, mint a „Wendigo-pszih�zis”, vagy a „Witiko-pszih�zis”, de a legels�k�nt eml�tett a legelterjedtebb �ltal�nosan. Az �szak amerikai indi�nok csoportjain�l �rt�k le, a csipeve, odzsibua �s Cree t�rzsbe tartoz�k k�z�tt. A Windigo-pszih�zis rendszerint t�len jelenik meg, mikor a z�m�ben a kanadai Nagy-tavak k�r�l �l� csal�dok elszigetel�dnek a havaz�s miatt �s az �lelmiszerk�szlet nem elegend�.
A kezdeti t�netek a gyeng�l� �tv�gy, �melyg�s, �s h�ny�s, lehangolts�g. Majd ezt k�vet�en az egy�n olyan jellemvon�sokat �szlel mag�n, mintha wendigo sz�rnny� v�ltozott volna �s viselked�s�ben is felveszi a hagyom�nyos jegyeket (er�szakoss�g, agresszi�). A Windigo-pszih�zisban szenved�k mindink�bb �telk�nt tekintik a k�rnyezet�kben lev�ket. �m ugyanabban az id�ben k�l�nleges f�lelmet is t�pl�lnak, nehogy kannib�lokk� v�ljanak. A modern eg�szs�g�gyi diagn�zis ezt az �llapotot, mint a paranoia egy form�j�t jellemzi a gy�tr� irracion�lis �rz�kszervi �szleletek miatt. Ebben az esetben a wendigo sz�rnyek az �ld�z�k, akik az embereket megpr�b�lj�k magukhoz hasonl� l�nyekk� tenni. A k�rban szenved�k k�l�n�sen er�s aggodalmat tapasztalnak meg �s n�ha �ngyilkoss�got k�vetnek el, hogy megmentsenek m�sokat a wendig�v� v�l�st�l.
(L�sd, m�s ilyen t�pus� ment�lis betegs�gekkel egy�tt t�rgyalva.)
Az egyik legh�rhetdtebb eset egy albertai Swift Runner nev� pr�mvad�sz szerepl�s�vel zajlott. 1878/1879 tel�n a f�rfi �s csal�dja �hezett �s a legid�sebb fi� meghalt. Hab�r k�r�lbel�l 25 m�rf�ldnyire t�l�k volt a Hudson Bay Company postahivatal amely rendelkezett seg�lyre ford�that� �teladaggal, Swift Runner meg�lte �s megette mind a feles�g�t, mind a gyermekeit. A tett�t v�g�l bevallotta, �s a fort saskatchewani hat�s�gok �t�letet mondtak felette. Az, hogy kannibalizmushoz folyamodott, hab�r el�rhet� k�zels�gben lett volna �tel �s hogy minden jelenlev�t meg�lt, az elemz�k szerint azt mutatja, hogy nem egyszer� kannibalizmus esete forgott fenn, hanem windigo-pszih�zis kiv�ltotta �ld�kl� v�gy.
A wendigo esetek rohamosan cs�kkennek, ahogy az indi�nok egyre t�bb �s szorosabb kapcsolatba ker�lnek a nyugati gondolkod�ssal �s kevesebbet gyakorolj�k hagyom�nyos, vid�ki �letm�djukat.
Hivatkoz�s a popkult�r�ban
Manaps�g a Wendig�k a fantasy �s a horror egyik alapanyag�v� v�ltak, mint a v�rfarkasok �s a v�mp�rok.
Rengeteg sz�m�t�g�pes j�t�kban szerepelnek,l�sd Final Fantasy, vagy a Warcraft Univerzum. A Digimonok k�z�tt is van Wendigomon �s tal�lunk egy Wendigo nev� kital�lt szerepl�t a Marvel Comics k�preg�nyekben.
Az irodalomban is sokszor kapnak lehet�s�get, hogy kidombor�ts�k r�miszt� von�saikat, mint Stephen King reg�ny�ben: az �llattemet�ben, de l�tezik egy magyar, Wendigo nev�, 2003-ban alakult modern metal zenekar is. (�rdekess�g, hogy �k a Stonehenge �s Da Capo tagjaib�l �lltak �ssze, �s a Stonehenge-nek m�r volt egy Wendigo nev� kiadott sz�ma.)